Skip navigation

5.2 Az áru átadása

Tanulási útmutató

Cél: A lecke célja, hogy ön megismerje az áruátadásra vonatkozó szabályokat. 

Követelmény: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha a feladó és a címzett igénye szerint átadja az árut. Együttműködésre törekszik az áru átadása során. Önállóan, munkájáért felelősséget vállalva átadja az árut. 

Javasolt tanulási idő
A tananyag elsajátításához körülbelül 4 × 45 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • A fuvareszköz kiállítása
  • Adat javítás
  • Fenntartás
  • Zárt rendszerű rakodás
  • Belső áruátvétel
  • Fuvarlevél
  • Kártérítés
  • Kiszolgáltatási késedelem
  • Az áru kiszolgáltatása

Az áru átvételével kapcsolatban a fuvarozó kötelessége a következőkre terjed ki:

  1. A gépkocsi rendelkezésre bocsátása, kiállása a rakodóhelyen
    • A fuvarozó köteles a fuvareszközt kiállítani a meghatározott időben, helyen és alkalmas állapotban (beleértve a küldemény rögzítéséhez szükséges eszközöket is).
    • Késedelem vagy nem megfelelő fuvareszköz kiállítása esetén a feladó akár a szerződéstől is elállhat, és kártérítést követelhet!
  2. Az áruberakodás figyelemmel kísérése (kivéve, ha zárt rendszerű a rakodás)
    • A küldemény berakása a feladó, kirakása a címzett feladata.
    • A fuvarozót a be- és kirakás során utasítási jog illeti meg a küldemény megfelelő elhelyezése és rögzítése tekintetében.
    • A fuvarozó az áru átvételekor egyezteti a küldemény azonosságát a fuvarlevélben foglaltakkal, köteles ellenőrizni az árudarabok számát és az áru, illetve az áru csomagolásának külső állapotát (külső áruátvétel).
  3. Árufuvarozás
    • A berakodást követően a fuvarozás haladéktalan megkezdése
    • A küldemény megóvása a feladástól a kiszolgáltatásig
    • Az átadott kísérőokmányok felhasználása a feladó utasításai szerint
  4. Fuvarozási akadályok kiküszöbölése
    • Amennyiben a rendeltetési helyre továbbítás vagy a kiszolgáltatás nem valósítható meg az eredeti szerződés szerint, azaz fuvarozási akadály lép fel, akkor a fuvarozó haladéktalanul köteles értesíteni a feladót, és utasítást kérni.
  5. Az áru feletti rendelkezési jog érvényesítése
    • A küldeménnyel való rendelkezés joga a feladót illeti meg egészen a címzettnek történő kiszolgáltatásig, átadásig.
    • A feladó a küldeményt feltartóztathatja, visszafordíthatja, megjelölhet más címzettet vagy más lerakóhelyet.
  6. Az átvevő értesítése megfelelő időben
    • A fuvarozó késedelem nélkül köteles értesíteni a címzettet a küldemény megérkezéséről.
    • Fuvarozási késedelem (a címzettnek késedelmesen történő árukiszolgáltatás) esetében az irányadó bírósági gyakorlat szerint a kártérítés a fuvardíj erejéig terjedhet.
  7. Az áru sérülésének elkerülése
    • A küldemény elvesztése, megsemmisülése vagy megsérülése esetén a feladó a küldemény (áru) értékének vagy értékcsökkenésének megtérítését követelheti a fuvarozótól.
  8. Számla kiállítása a fuvardíjról

Észrevételek, fenntartások feljegyzése az áru átvétele, ellenőrzése során

A fuvarozási feladat megkezdését megelőzően a fuvarozónak fel kell jegyeznie észrevételeit, illetve fenntartásait az árukísérő okmányokon. Ha ez elmarad, a felelősség a feladót és a fuvarozót egymás közt egyenlő arányban terheli.
 

A feljegyzett adatok javítása

Ha a fuvarlevélen a küldemény adatai javításra szorulnak, ezt a fuvarozó a megbízóval – vagyis a feladóval – közli, és szükség esetén utasítást kér. Az adatok javítását annak kell elvégeznie, aki a bejegyzést megtette. 

Az egységrakományon belüli hiányok, eltérések a fuvarozó felelősségi körén kívül esnek, ha azt sértetlen csomagolásban vette át, és sértetlen csomagolásban kiszolgáltatta, illetve átadta.
 

Fenntartások bejegyzése

Abban az esetben, ha a járművezetőnek fenntartásai vannak, akkor ezt köteles indoklásával együtt a fuvarlevélre (a CMR-fuvarlevél 18. rovatába) bejegyezni és a feladóval aláíratni. Az áru kiszolgáltatásakor a címzett, vagyis az átvevő írja alá az esetleges fenntartásait.

Előfordulhat, hogy a feladó/címzett ezt megtagadja, ekkor a fuvarlevélre tett bejegyzés után a fuvarozó vállalkozással kell kapcsolatba lépni az utasításért, hogy mi a következő lépés, teendő. 

Ha a fuvarlevélen nem szerepel a fuvarozó fenntartása, akkor valószínűleg az árudarabok száma a fuvarlevél adataival megegyezett, az áru és annak csomagolása az áru átvételekor kifogástalan állapotban volt.
 

Zártrendszerű rakodás

A gépkocsi vezetője nem lehet jelen a zárt rendszerű rakodásnál, nem felügyelheti a berakodás vagy kirakodás folyamatát. A járműtől, a dokkolótól, a rakodás helyétől távol kell tartózkodnia.

Az árumozgás befejezése után megkapja a fuvarokmányokat.

A zártrendszerű rakodás tényét a fuvarlevélre fel kell vezetni, amit a feladó köteles igazolni. Ebben az esetben a fuvarozó felelőssége nem áll fenn az áru darabszámának és csomagolásának ellenőrzésével összefüggésben.
 

Belső áruátvétel

A feladó kérheti, hogy a fuvarozó az áru tömegét vagy egyéb módon kifejezett mennyiségét (térfogat, hosszméret stb.) megállapítsa. Ezenkívül kérheti az árudarabok tartalmának ellenőrzését is, ez az úgynevezett belső áruátvétel. Ezt a szolgáltatást azonban a fuvarozó részére külön meg kell fizetni.

Ha a fuvarozónak alapos gyanúja van, hogy a feladó feltételezhetően valótlan adatokat szerepeltetett a fuvarlevélen, akkor – a feladó jelenlétében – belső tartalomvizsgálatot kell végezni (belső áruátvétel). 

A járművezetőnek a fuvarlevél az áru átvételét bizonyítja, ezért gondos gazdaként, körültekintően kell eljárni, hiszen bizományosan kezeli.

A fuvarlevélnek három eredeti példánya van

  1. Az első példány a feladóé (piros vagy rózsaszín);
  2. a második az árut kíséri (kék);
  3. a harmadik a fuvarozóé (zöld).

Előfordulhat, hogy a fuvarlevelet a fuvarozó állítja ki a megbízási adatok, a szállítólevél, illetve rakományjegyzék alapján.

A fuvarlevélen feltétlenül kitöltendő rovatok

  1. Feladó (aki a küldeményt a fuvarozónak átadja)
  2. Átvevő (akinek a küldeményt a fuvarozó kiszolgáltatja)
  3. Az áru kiszolgáltatási helye (ahol a küldeményt a fuvarozó kiszolgáltatja)
  4. Az áru átvételének helye és időpontja (ahol a küldeményt a fuvarozó átveszi)
  5. Az áru megnevezése, csomagolása, a fuvarozó által ellenőrizhető darabszám
  6. Az áru bruttó súlya
  7. A fuvarozó
  8. A fuvarlevél kiállításának helye és időpontja
  9. A fuvarozó aláírása és bélyegzője
  10. Az áru átvétele – a küldemény címzettje e rovatban aláírásával és bélyegzőjével igazolja az áru kiszolgáltatását
  11. A jármű adatai

A járművezető az áru, illetve rakomány átvételekor a fuvarlevél „Fenntartások” rovatába (18-as) írhatja be az észrevételét.

Az áru átvételekor körültekintően kell eljárni, különösen nagy figyelmet fordítva a következőkre:

  • A járműre
  • A csomagolásra
  • A csomagok mennyiségére
  • Az árura
  • Az áru kezelésére, berakására, elrendezésére, rögzítésére

Az áru kiszolgáltatásakor is a megfelelő rovatba (18-as) kell beírni a fenntartásokat:

  • Ha nem lehetett jelen az áru darabszámlálásánál.
  • Az árusérülés kirakodásnál történt.
  • A kirakodást az átvevő végezte.
  • Az áru elhelyezése nem megfelelő.

A fenntartás nélküli áruátvétel alatt azt lehet érteni, hogy az árut a fuvarozó rendben, a fuvarlevélbe bejegyzett adatok szerint vette át.

Fontos

A járművezetőnek a fenntartásokat az áru átvételekor a feladóval, kiszolgáltatáskor pedig az átvevővel minden esetben alá kell íratnia!

Abban az esetben, ha a feladó vagy az átvevő nem engedte beírni az összes példányra, vagy a járművezető kérése ellenére a feladó vagy az átvevő nem írta alá, utasítást kell kérnie a munkáltatójától.

A fenntartásoknak ezért rendkívül komoly jogi jelentőségük van. 

A következő esetekben kérjen utasítást a fuvarozó a feladótól:

  • Ha a fuvarozási szerződés a fuvarlevélben foglaltak szerint nem hajtható végre.
  • Ha a rendeltetési helyre érkezés után kiszolgáltatási akadály merül fel.

 A fuvarozó felelős az áruval kapcsolatban az áru teljességgel, sértetlenül, idejében való kiszolgáltatásáért, továbbá

  • az áru teljes vagy részleges elvesztéséért vagy megsérüléséért, ha az elvesztés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be;
  • a késedelmes kiszolgáltatásért.

A kártérítés alapja

A nemzetközi fuvarozásban korlátozott a fuvarozói kártérítés mértéke, ellenben a belföldi fuvarozás jelenlegi szabályaiban erre vonatkozóan nincs korlátozás.

Ha feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződésben rögzítik az áru bevallott értékét (a fuvarlevélen „értékbevallás” szerepel), akkor a kártérítés alapja ez az összeg.

Áruhiány, illetve árukár esetén a fuvarozói kártérítés alapja az áru feladáskori (számla szerinti) értéke, de maximum kilogrammonként 8,33 SDR (az SDR a Nemzetközi Valutaalap elszámolási pénzneme. Az összeg kb. 10 EUR/kg-nak felel meg.).
 

Kártérítés kifizetése alóli mentesség

Két alapvető csoportja van a mentességnek:

  1. A fuvarozónak kell bizonyítania, hogy mentesül a felelősség alól.
  2. Vélelmezett mentességek szerepelnek (az áruval kapcsolatos fenntartások az átvevő részéről).

Kiszolgáltatási késedelem

Késedelmes a kiszolgáltatás, ha az áru a megegyezés szerinti határidőn belül nincs kiszolgáltatva. Amennyiben a címzettnek, vagyis az átvevőnek a késedelemből kára származik, a fuvarozó kártérítéssel tartozik, amelynek maximális összege a fuvardíj (amennyiben a fuvarlevélen érdekbevallás szerepel, akkor a kártérítés eddig az összegig terjedhet).
 

Árukiszolgáltatás

A fuvarozónak meg kell győződnie arról, hogy az átadási címben megjelölt helyen tartózkodó személy jogosult-e az áru átvételére.

A gépkocsivezetőnek a kirakodást figyelemmel kell kísérnie. 

Az áru kiszolgáltatási folyamata akkor tekinthető befejezettnek, amikor az áru átvételét az átvevő (címzett) a fuvarlevélen dátummal ellátva aláírásával és bélyegzőjével igazolja.